Március – Böjtmás hava, Tavaszelő hó

Március 4. – Kázmér napja

A patkányűzés napja.

Március 12. – Gergely napja

Balázs a diákság, Gergely pedig az iskolák pártfogója volt. Ezen a napon tartották a gergelyjárást. Ilyenkor a nebulók végiglátogatták a falu házait, adományokat kérve a tanító és az iskola számára.

Március 18. – Sándor napja

„Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget.” Az első igazán meleghozó nap.

Március 19. –József napja

Sok helyen ekkor hajtják ki először a marhákat a legelőre és ekkor engedik ki a méheket is. Ezen a napon ültetik a fokhagymát, a krumplit, a kaprot.

Március 21. – Benedek napja

A tavasz első napja, napéjegyenlőség ideje.

Március 24.- Gábor napja

A káposztaültetés ideje.

Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

A palántaültetés, fatisztogatás napja. Fecskehajtónak is mondják, mert a jó idő ekkora már hazahajtja a vándormadarakat.

palántázás

Gergelyjárás

A gergelyjárás az iskolás gyermekek köszöntő, adománygyűjtő, eredetileg többszereplős, színjátékszerű játéka. Országosan ismert volt, legtovább a Dunántúlon, Palócföldön és a Muravidéken maradt fenn. A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban, aki elődjét, I. (Nagy) Gergely pápát, az iskolák alapítóját, a gregorián éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette. E naphoz felvonulások, diákpüspök-választás és vetélkedők kapcsolódtak.

A gergelyjárás eredete a középkorra vezethető vissza, amikor a szegény tanulók kéregettek, mendikáltak. A diákok életének szükségszerű velejárója volt, hogy kéregetéssel teremtsék meg tanulásuk anyagi alapjait. A 16. század második felében általános szokássá vált, hogy a tanulók nem csak maguk, hanem tanítóik számára is adományt gyűjtöttek. A 17. század közepétől az adománygyűjtés az új tanulók iskolába hívogatásával bővült.

 

A gergelyjárás szövege többnyire a következő öt elemből áll:

  1. Miután beköszönnek, az elöljáró vitéz engedélyt kért a bebocsátásra.
  2. Jellegzetes éneke a Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak az ő napján kezdetű hosszú ének.
  3. A szokásos szövege kiegészülhet a szereplők bemutatkozásával, akik egyrészt a tanulásra. iskolába járásra biztatnak, másrészt adományt kérnek.
  4. Az adománykérő énekek.
  5. Búcsúzáskor áldást kérnek a ház népére, gyakran énekszóval megköszönve az adományokat.

gergelyjárás(A kép forrása: http://www.kotta.info/hu/product/3240/KODALY-ZOLTAN-Gergely-jaras utolsó letöltés: 2018.03.04.)

Kovács Fanni Orsolya 5.C