Vízilabdázó az országos úszó diákolimpián?!

– Zsombor, gratulálok az országos úszó diákolimpián elért 2. helyezésedhez.

– Köszönöm szépen.

– Hogy jutott eszedbe, hogy vízilabdázóként az úszók közt indulj amatőrként?

– Mivel a vízilabdaedzéseken túl eddig is jártam úszni azért, hogy a vízilabdában gyorsabb legyek és javuljon az állóképességem, ezért úgy döntöttem, hogy kipróbálom, mire elég a teljesítményem.

– Honnan értesültél a lehetőségről?

– Először egy edzés után hallottam az egyik csapattársamtól arról, hogy indul váltóversenyen a diákolimpián. Amikor a szüleimnek említettem, hogy nekem is lenne kedvem benevezni, támogatták az elképzelésemet. Ezután az edzéseken is egyre keményebben edzettem.

– Mennyi idő alatt készültél a versenyre?

– Körülbelül másfél hónapig. Ez alatt az idő alatt volt hetente öt vízilabdaedzésem esténként 6-tól fél 8-ig, három szárazföldi edzésem, ahol az állóképességet fejlesztettük, és két reggeli edzésem. Ráadásul minden hétvégén volt bajnoki mérkőzés is.

– Milyen idővel nyerted a legelső 100 méteres versenyt?

– 01:05,8-cal.

– Javítottál-e a megyei döntőn ezen az időn?

– Igen, 01:05,3 lett az időm.

– Mesélj a döntőről!

– Március 9-én és 10-én Győrben volt az országos döntő az Aqua Sportközpontban. Rengetegen voltunk, mivel minden megyéből az első helyezett, valamint Budapestről az első három helyezett vehetett részt. Így jött össze versenyszámonként a 22 fő. Volt külön váltóverseny is. A nézőteret teljesen megtöltötték a szülők. A rajt után már szabad volt nekik hangosan szurkolni, de én nem hallottam semmit. 01:02,98 lett az eredményem.

– Érezted-e a verseny közben, hogy a mezőny elején vagy?

– A forduló előtt nem sokkal vettem észre, hogy a 4-es pályán mellettem lévő, legjobb idővel bejutó versenytársamat kicsit lehagytam. Ekkor meghúztam az utolsó két tempót, de a fordulóból a kelleténél lassabban jöttem ki. Fokozatosan kezdtem lemaradni annak ellenére, hogy az utolsó 25 méteren minden erőmet beleadtam. Egy karcsapással maradtam végül le.

– Mi volt az érzésed, amikor megtudtad, hogy második lettél?

– Csalódott voltam, hogy nem első lettem.

– Milyen volt az eredményhirdetés?

– A díjátadók öltönyben adták át nekünk az érmet.

– Mik a további terveid?

– Szeretnék jövőre is indulni és megnyerni a 100 méteres döntőt.

– Kérlek, sorold fel az edzőid nevét!

– Szabó Bence Gábor és Pethő Zoltán segítették a felkészülésemet. Az országos döntő előtt három héttel karbantartás miatt bezárt a debreceni sportuszoda, és Zoli bácsi intézett úszáslehetőséget a Tócóskertben, hogy tudjak edzeni. A rajtra, a fordulóra és az érkezésre is ő tanított meg, hiszen vízilabdázóként ezek az úszáselemek eddig nem voltak hangsúlyosak.

– Köszönöm az interjút és kitartást kívánok a terveid megvalósításához.

– Köszönöm szépen.

 

Az interjút Dobó-Nagy Zsomborral az osztályfőnöke, Vajdics Zsuzsánna tanárnő készítette.