Mézes nap az 1.b-ben

Az 1. b osztály az idei második projekt-napján a mézzel és a méhekkel foglalkozott. Ezt a különleges napot már hosszas készülődés, hangolódás előzte meg. November közepétől fogva reggelente Jakob Streich Méheskönyv c. meséjét olvastuk, majd a nevezetes nap közeledtével a gyerekek rajzokat, képes tablókat készítettek. December 7-én szülői segítséggel ünnepeltünk. Volt, aki mézes süteményt, volt, aki lépes mézet küldött. A Bálega család bemutatóját a méhészkedésről nagyon érdekesnek találták a kis elsősök, annál is inkább, mert a méhészkedés eszközeit is kézbe foghatták.

A rendkívüli órákon méhkeltetőt barkácsoltunk, a méhek segítségével új betűt tanultunk, matematika órán pedig a síkgeometria alapfogalmaival ismerkedtünk játékos módon.
A gyerekek véleménye szerint a különleges mézfajták kóstolása és a méhes bingó volt a legérdekesebb, de izgalmasnak találták azt is, hogy kiállhattak a társaik elé, és önállóan elmondhatták a beszámolóikat.
Dr. Baloghné Péli Rita
 (A képre kattintva további képek érhetők el.)

Versmondó verseny a felső tagozatosoknak

„Szállj költemény, szólj költemény
mindenkihez külön – külön,” (József Attila)

Egy másik klasszikus, Kányádi Sándor pedig azt mondta: A vers az, amit mondani kell.

Ezekkel a szavakkal köszöntötte a résztvevőket Licska Józsefné Kati néni könyvtárostanár a felsősök számára meghirdetett versmondó versenyen. A tematikus évünkhöz kapcsolódva olyan verset kellett választani, amely a szeretetről, boldogságról, lelki békéről szól.

Kányádi Sándor szavai sok gyerekhez eljutottak, amit a résztvevők népes tábora bizonyított. Hiszen a versmondóé a legfontosabb szerep: általa jut el a hallgatóhoz a szerző üzenete, gondolatvilága. A versmondó segít abban, hogy a hallgató azonosulni tudjon az elmondottakkal. – adta át a szót Kati néni a versmondóknak.

A verseny legizgalmasabb pillanata természetesen az eredményhirdetés volt.

Az 5-6. évfolyam díjazottai:

  1. Szemenyei Sámuel Barnabás
  2. Csiszár Anna
  3. Lányi Anna
  4. Különdíjat kapott Márta Áron (5. osztály)

A 7-8. évfolyam díjazottai:

  1. Toldi Lőrinc
  2. Márta Anna
  3. Radácsi Gréta
  4. Különdíjat kapott Nemes Petra (7. osztály)

Gratulálunk a nyerteseknek és valamennyi résztvevőnek!

Köszönjük a zsűri – Császárné Sólyom Judit, Magyar Sára és Nagy Attiláné Babi néni tanárnők, – valamint a felkészítő tanárok – Almássyné Oláh Krisztina, Takács Ildikó, Vajdics Zsuzsánna tanárnők és Horváth Attila tanár úr – munkáját!

Várunk Benneteket jövőre is!

Toldi Lőrinc 8.b

Környezeti nevelés és lelki egészség – a 4.a osztály év eleji „csapatépítő” programjai

Az augusztus utolsó napján megrendezett hangulatos tanévnyitó ünnepség után Henike nénivel elhatároztuk, hogy a szeptembert is jó kedvvel fogjuk kezdeni. A szülők segítségével az első tanítási napon közös svédasztalos reggelivel indítottuk a napot hétfőn reggel. A padokat összetolva megterítettünk, és hamar terülj-terülj asztalkámmá változott a tanterem! A vidám falatozás közben mindenki oldott hangulatban számolt be a nyári élményekről. Kiderült, hogy az osztály tanulói közül sokan a vakáció alatt is tartották a kapcsolatot, volt sok közösen megélt kaland!

Lassan beindult a komoly tanulás is, de hogy ne legyen annyira megterhelő az átállás a nyári lazítás után, az egyik környezetismeret órát a piacon töltöttük. A zöldségeket és gyümölcsöket testközelből ismerhették meg a negyedikesek, miközben vidám beszélgetések is zajlottak a kofákkal:

-Néni kérem, a tojás zöldség vagy gyümölcs? (ha-ha-ha)

A megfigyelt zöldségeket és gyümölcsöket projektóra keretében csoportmunkában tanulmányozták a gyerekek, majd szép és ötletes tablókat is készítettek róluk.

A következő környezetismeret órán gyümölcssalátát készítettünk. Nagyon sok finom és különleges gyümölcs került elő a táskákból: alma, körte, szőlő, gránátalma, mandarin, szilva, banán… Volt, aki még magvakat is hozott, így dió-és mogyoró, mandula darabkák, valamint mazsola is került a salátába. Érdekes módon most mindenki szívesen végezte a konyhai teendőket, sokan hámozták és szeletelték a gyümölcsöket, mások a magokat szedegették ki, illetve a lányok az adagolást, tálalást is szívesen végezték. Persze voltak egyéni kívánságok is:

-Én nem szeretem a mazsolát!

-Nekem ne tegyetek bele gránátalmát!

A falatozás után a „romeltakarítást” is meg kellett csinálni, ekkor már kicsit lanyhult a lelkesedés…. A közös munka élménye és a finom ízek emléke megmaradt, jó érzés volt az együtt elkészített salátát közösen elfogyasztani.

Kovácsné Szabó Judit

gyümisali

(A képre kattintva további képek érhetők el.)

1 2 3