Május – Pünkösd hava

május 1.

Májusfa állítás

májusfa

A májusfák készítése a legények, legénybandák feladata volt. Éjszaka vágták ki az erdőn a fát, és május elsejére virradóra többnyire titokban állították fel a lányos házakhoz.

május 4. – Flórián napja

Szent Flórián ünnepe.

Tűzoltó, tűzzel dolgozók védőszentje.

május 12-13-14. – Pongrác – Szervác – Bonifác

Ókeresztény vértanúk.

Időjárásjóslás: a fagyosszentek után hirtelen lehűlés követezhet be.

május 16. – Nepomuki Szent János

A gyónási titkot megőrző cseh vértanú ünnepe.

A hajósok, derelyések, hídvámosok védőszentje.

Vízi körmenet a Dunán: ún. jánoskaeresztés

május 25. – Orbán napja

Szent Orbán fagyosszent.

A szőlőtermesztők, kádárok, kocsmárosok védőszentje.

Időjárás – és termésjóslás a szőlővel kapcsolatosan.

Áldozócsütörtök

Jézus mennybemenetelének ünnepe, húsvétot követő negyvenedik nap.

Pünkösd

Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. A húsvétot követő ötvenedik napra esik pünkösd vasárnap, május 10-e és június 13-a között. Pünkösd az egyház születésnapja.

  • pünkösdikirály-választás
  • pünkösdikirályné-járás
  • pünkösdölés
  • hesspávázás, törökbasázás, rabjárás
  • zöldágazás, zöldágjárás
  • májusfaállítás vagy májusfa bontása
  • táncmulatság
  • pásztorok megajándékozása
  • időjárás– és termésjóslás

Szentháromság vasárnapja

Szentháromság ünnepe, pünkösd utáni vasárnap.

Úrnapja

Az Oltáriszentség ünnepe, pünkösd utáni második csütörtök.

  • körmenet, úrnapi sátor az oltárok fölött
  • az úrnapi sátor növényeit, virágait gyógynövényként használták

május első vasárnapja

Anyák napja

anyák napja

Kovács Fanni Orsolya 5.c

Március – Böjtmás hava, Tavaszelő hó

Március 4. – Kázmér napja

A patkányűzés napja.

Március 12. – Gergely napja

Balázs a diákság, Gergely pedig az iskolák pártfogója volt. Ezen a napon tartották a gergelyjárást. Ilyenkor a nebulók végiglátogatták a falu házait, adományokat kérve a tanító és az iskola számára.

Március 18. – Sándor napja

„Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget.” Az első igazán meleghozó nap.

Március 19. –József napja

Sok helyen ekkor hajtják ki először a marhákat a legelőre és ekkor engedik ki a méheket is. Ezen a napon ültetik a fokhagymát, a krumplit, a kaprot.

Március 21. – Benedek napja

A tavasz első napja, napéjegyenlőség ideje.

Március 24.- Gábor napja

A káposztaültetés ideje.

Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

A palántaültetés, fatisztogatás napja. Fecskehajtónak is mondják, mert a jó idő ekkora már hazahajtja a vándormadarakat.

palántázás

Gergelyjárás

A gergelyjárás az iskolás gyermekek köszöntő, adománygyűjtő, eredetileg többszereplős, színjátékszerű játéka. Országosan ismert volt, legtovább a Dunántúlon, Palócföldön és a Muravidéken maradt fenn. A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban, aki elődjét, I. (Nagy) Gergely pápát, az iskolák alapítóját, a gregorián éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette. E naphoz felvonulások, diákpüspök-választás és vetélkedők kapcsolódtak.

A gergelyjárás eredete a középkorra vezethető vissza, amikor a szegény tanulók kéregettek, mendikáltak. A diákok életének szükségszerű velejárója volt, hogy kéregetéssel teremtsék meg tanulásuk anyagi alapjait. A 16. század második felében általános szokássá vált, hogy a tanulók nem csak maguk, hanem tanítóik számára is adományt gyűjtöttek. A 17. század közepétől az adománygyűjtés az új tanulók iskolába hívogatásával bővült.

 

A gergelyjárás szövege többnyire a következő öt elemből áll:

  1. Miután beköszönnek, az elöljáró vitéz engedélyt kért a bebocsátásra.
  2. Jellegzetes éneke a Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak az ő napján kezdetű hosszú ének.
  3. A szokásos szövege kiegészülhet a szereplők bemutatkozásával, akik egyrészt a tanulásra. iskolába járásra biztatnak, másrészt adományt kérnek.
  4. Az adománykérő énekek.
  5. Búcsúzáskor áldást kérnek a ház népére, gyakran énekszóval megköszönve az adományokat.

gergelyjárás(A kép forrása: http://www.kotta.info/hu/product/3240/KODALY-ZOLTAN-Gergely-jaras utolsó letöltés: 2018.03.04.)

Kovács Fanni Orsolya 5.C

Február – Böjtelő hava

Február 2.– Gyertyaszentelő Boldogasszony napja

Szűz Mária tisztulásának és Jézus templomi bemutatásának ünnepe.

Február 3.– Balázs napja

Szent Balázsnak, a torokbetegségek gyógyítójának ünnepe.

Február 6.– Dorottya napja

Időjárásjóslás:

„Ha Dorottya szorítja,

Julianna tágítja.”

Február 14.– Bálint napja

A néphit szerint ezen a napon választanak a verebek maguknak párt, és ez a tavasz közeledtét jelzi.

Február 18.– Zsuzsanna napja

Időjárásjóslás: ha ezen a napon megszólal a pacsirta, közeledik a tavasz.

Ótestamentumi nőalak.

Február 22.– Üszögös Szent Péter

Időjárásjóslás: Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő.

Február 24.– Mátyás napja

Időjárásjóslás:

„Ha Mátyás jeget talál, akkor töri,

ha nem talál, akkor csinál.”

Farsang:

Január 6-tól, vízkereszttől a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetétig, hamvazószerdáig tart.

A farsang évenként ismétlődő, rövidebb-hosszabb ideig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások jellemeznek. A farsang a vaschang bajor-osztrák jövevényszóból származik, ami eredetileg csak a böjt előtti napokat jelölte. Magyar elnevezésként a 15. században tűnt fel. A farsang utolsó napját jelölő húshagyó elnevezés a böjt, a böjti étkezés kezdetét jelenti.

A farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak. A Szerémségben azért sütötték, hogy a vihar ne vigye el a háztetőt.

Általában a sok étel elfogyasztásától a következő év bőségét remélték.

 farsang

Kovács Fanni Orsolya 5.c

1 2 3