Február – Böjtelő hava

Február 2.– Gyertyaszentelő Boldogasszony napja

Szűz Mária tisztulásának és Jézus templomi bemutatásának ünnepe.

Február 3.– Balázs napja

Szent Balázsnak, a torokbetegségek gyógyítójának ünnepe.

Február 6.– Dorottya napja

Időjárásjóslás:

„Ha Dorottya szorítja,

Julianna tágítja.”

Február 14.– Bálint napja

A néphit szerint ezen a napon választanak a verebek maguknak párt, és ez a tavasz közeledtét jelzi.

Február 18.– Zsuzsanna napja

Időjárásjóslás: ha ezen a napon megszólal a pacsirta, közeledik a tavasz.

Ótestamentumi nőalak.

Február 22.– Üszögös Szent Péter

Időjárásjóslás: Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő.

Február 24.– Mátyás napja

Időjárásjóslás:

„Ha Mátyás jeget talál, akkor töri,

ha nem talál, akkor csinál.”

Farsang:

Január 6-tól, vízkereszttől a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetétig, hamvazószerdáig tart.

A farsang évenként ismétlődő, rövidebb-hosszabb ideig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások jellemeznek. A farsang a vaschang bajor-osztrák jövevényszóból származik, ami eredetileg csak a böjt előtti napokat jelölte. Magyar elnevezésként a 15. században tűnt fel. A farsang utolsó napját jelölő húshagyó elnevezés a böjt, a böjti étkezés kezdetét jelenti.

A farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak. A Szerémségben azért sütötték, hogy a vihar ne vigye el a háztetőt.

Általában a sok étel elfogyasztásától a következő év bőségét remélték.

 

Kovács Fanni Orsolya 5.c