Az idei év győztesei 1. rész

 Gondoltál már rá, hogy milyen jó lenne valamelyik állatfajt megvédeni? Biztosan tudod, hogy nagyon sok olyan faj él a földön, amelynek a képviselőiből alig maradt főleg az emberi tevékenységek káros hatásai miatt. Ilyen például az óriáspanda, a bengáli tigris, vagy az orangután.
Magyarországon is rengeteg eltűnőben lévő faj él, de olyanok is akadnak szép számmal, amelyek valami miatt nagyon hasznosak, vagy éppen nélkülözhetetlenek az ember vagy a saját életközösségük számára. Sajnos azonban mégsem figyelünk rájuk, sőt egyre több esetben akaratlanul is pusztítjuk őket vagy az élőhelyüket, tehát egyre fontosabb, hogy vigyázzunk rájuk.
Egyedül azonban képtelen vagy megvédeni egy fajt. Szükséged van más emberekre, segítőkre is, akiknek viszont tudniuk kell, hogy mit és miért védenek. Fontos tehát, hogy megoszd velük az információkat.
Pontosan így működik ez nagyban is. Évente összeül egy bizottság és kiválasztanak néhány fajt, amelyeket meg akarnak ismertetni az emberekkel. Ezután az emberek megszavazhatják, hogy melyik állatról szeretnének többet tudni. Ennek a szavazásnak a nyertese lesz az év valamelyik élőlénye, amelyre az adott esztendőben jobban figyelnek, többet hallani róla, több programnak, előadásnak, cikknek vagy fényképnek lesz a főszereplője, mindezt azért, hogy felhívják rá a lakosság figyelmét.
Én is ezt szeretném tenni ebben a cikkben.

Az év gombája – A süngomba

Nem, a képen látható világos színű jelenség, nem egy fába bebújt fehér puli hátsó fele, hanem a süngomba.
Bükk-és tölgyfákon élősködik, ezért is nagyon fontos a hazai erdők védelme. Ritka faj, elszórtan van jelen az életközösségekben.
A termőtestet nem nehéz észrevenni, hiszen nagyon jellegzetes. Könnyen felismerhető a lecsüngő tüskékről. Ha ,,bioszul” akarod mondani, akkor ezeket csapoknak nevezzük.
A süngomba védett, ezért nem szabad gyűjteni, bármennyire is jó lenne hazavinni egy példányt a gyűjteményedbe. Termeszteni viszont lehet, mert gyógyhatású. Jót tesz az emésztőrendszernek, az immunrendszernek és az idegrendszernek is.

Az év rovara – Az óriás szitakötő

Az óriás szitakötő igazi harcos: elűzi a nála jóval nagyobb fajtársait a területéről.
Nagyon feltűnő rovar, a nemek közt is viszonylag egyszerű különbséget tenni, mert a hímek feje kék. Megfogni azonban már nem ilyen egyszerű, ugyanis rendkívül gyorsak.
A kifejlett állat és a lárva is ragadozó. Utóbbi kizárólag vízben él és fogóálarca segítségével kapja el a zsákmányát: ebihalakat, puhatestűeket, apróbb halakat és rovarokat. A préda gyakran jóval nagyobb nála. Gerald Durell híres természettudós írta azt, hogy ha a szitakötőlárvák akkorák lennének, mint a kutyák, nem mennénk a tavakba fürdeni.
Ha sok szitakötőlárvát találsz, az arra utal, hogy a víz tiszta.

Az év hala – A balin

A balin ragadozó pontyféle, ám bármilyen meglepő, a szájában nincsenek fogak. A menekülő zsákmány megragadását kissé felfelé ívelő állkapcsa segíti. Kedvenc prédája a szélhajtó küsz. Zsákmányszerzését rablásnak nevezzük, amelyek közül csak minden tizedik sikeres. Gondoljunk csak bele: ha mi csak minden tizedik alkalommal tudnánk kivenni valamit a hűtőből és megenni azt!
A balin halállománya stabil, ezért horgászata a szabályok betartása mellett engedélyezett.

 

 

 

 

 

 

 

Az év hüllője – Az elevenszülő gyík

Ez a hüllő nagyon különleges, mert a jégkorban is élt.
Tojásai a nőstény testében kelnek ki. Erre azért van szükség, mert a hüllők tojásait a nap melege költi ki, ez a gyíkfaj viszont hűvösebb területeken él. Képes szabályozni a testhőmérsékletét. Egy példány 13-15 cm hosszúra nő meg, de ennek kétharmad részét a farok teszi ki.

 

 

 

 

 

 

 

 

(A képek forrásai: haon.hu, makohirado.hu,  hnpp.hu, agrarszektor.hu, mediaklikk.hu, dunaipoly.hu, mmetapio.hu, gombanet.hu, grrenfo.hu, civilhirugynokseg.hu, nepszava.hu, akvaristalexikon.hu, tiszatoelovilaga.hu, mme.hu)

Németh Liza Szófia 8.b